U16 EB – Ütős csoportban a mieink

Július 31. és augusztus 10. között Debrecen ad otthont az U16-os, A Divíziós Európa-bajnokságnak. A Magyar Gergely által dirigált válogatottunk nehéz csoportba került, Spanyolország, Szerbia és Horvátország társaságában. A csoportban az első három között kell végezni ahhoz, hogy a felső ágon kezdhessük meg a következő kört. Ez nem lesz egyszerű, de hazai környezetben, szurkolóink támogatásával sikerülhet, még úgy is, hogy a csapat kulcsembere, Kiss Virág nem lesz ott a többiekkel.

A válogatottnak tagja Akadémiánk két tehetséges kosarasa, Szeli Dorina és Czukor Dalma. A felkészülés során Liska Niki is segítette a csapat munkáját, ám az utolsó keretszűkítésnek ő is áldozatául esett.

HAJRÁ MAGYAROK!

A magyar válogatott menetrendje

Július 31., csütörtök 18.15 Magyarország – Szerbia
Augusztus 1., péntek 18.15 Magyarország – Horvátország
Augusztus 2., szombat 18.15 Magyarország – Spanyolország

Böröndy Kiwi: Micsoda nyár!

Remekül szerepelnek korosztályos leány válogatottjaink a nyári megmérettetéseken. Az U17-es csapat VB bronzérmével indult a siker sorozat, mely az U20-as és az U18-as nemzeti csapat feljutásával folytatódott. Az ezüstérmes U20-as válogatottat erősítette Akadémiánk fiatalja, Böröndy Vivien, aki már a megérdemelt nyaralása alatt mesélt nekünk a bulgáriai kontinensviadalról.

Június 5-én kezdtük a felkészülést az U20-as csapattal Zalaegerszegen – nyúlik vissza a felkészülés kezdetéhez Kiwi. – Ez viszonylag rövid időt foglalt magába, ugyanis a megszokott 6 hét helyett csak 4 állt a rendelkezésünkre. A felkészülés programja a következőképpen nézett ki: napi 2 edzés, egy reggel fél 10-től, ami néha-néha egyéni képzés volt. A második pedig fél 6-tól kezdődött. Minden edzésen törekedtünk a számunkra tökéletes taktika megteremtésére, valamit a csapat összekovácsolására. Konkrét futóedzésekre nem került sor, azok be voltak építve egyes feladatokba a tréningeken. Mivel csapatunkban viszonylag sok volt az alacsony, fürge mezőny játékos, az 1-2-1-1-es letámadó zónánk kiválóan működött, amivel jól sikerült megzavarni ellenfeleinket.

– Mennyire alakult át a gárda a tavalyihoz képest?

– Nagy mértékben. Ha jól számolom a törökországi EB-n szerepeltek közül csak négyen, Szamosi Amadea, Vukov Sonja, Barnai Judie, és én maradtunk. Csatlakozott hozzánk még négy ’95-ös: Nagy Dóri, Raus Vivi, Studer Zsuzsi és Papp Dia, a többiek pedig ’94-es születésűek: az Amerikából visszatérő Szabó Fanni, Fejes Fruzsi, Gorjanácz Ági és Papp Regina.

– Milyen célokkal vettétek az irányt Bulgária felé?

– Ha nekivágunk egy tornának, mindig a lehető legtöbbet próbáljuk kihozni magunkból, a csapatból. Nem is volt kérdés, hogy az idei B Divíziós EB-n a feljutás volt a cél. Én személy szerint meg szerettem volna nyerni mindenképp a tornát, de sajnos az előttünk befutott német válogatottól (akinek úgyszintén volt egy veresége, ahogy nekünk is) vereséget szenvedett csapatunk, így mi csak a második helyet szerezhettük meg, mert az egymás elleni eredményt számították a torna végén. Ha valaki nem tudná, a B Divíziós Európa-bajnokságnak más volt a lebonyolítása, mint ahogy azt eddig megszoktuk. Ez úgy nézett ki, hogy mindenki játszott mindenkivel, és a torna végén az összesített eredményeket vették figyelembe.

– Milyen vendéglátónak bizonyult Bulgária?

– A körülményekkel semmi probléma nem volt, sőt, mondhatni minden lehetőség adott volt a kényelmünk kiszolgálására. Egy négycsillagos, újépítésű szállodában lakott az összes csapat. A napi három étkezés tökéletes volt, bár minden nap ugyanaz volt a kínálat, ami a végére azért már unalmassá vált. Az edzésekre és meccsekre külön busszal mentünk, és akárhova elvittek minket, ahová csak kértük. Az EB rendezése is nagyon precíz volt. Teljesen jó helyünk és dolgunk volt abban a 10 napban! A tavalyi, A Divíziós törökországi EB-hez képest csak abban látok különbséget, hogy ott, a meccseken színvonalasabb kosárlabdát élvezhettek a nézők, valamint jobb csapatok sorakoztak fel, mint például a spanyolok, olaszok, törökök. Ezeken kívül nagyobb differenciát nem láttam a két kontinensviadal összevetésében.

– Hogyan alakultak a mérkőzések?

– A tornát Németország nemzeti csapatával kezdtük. Sajnos vereséget szenvedtünk. Úgy gondolom a németek összeszedettebb és tudatosabb játéka előnyükre vált, és mi nem tudtunk még az első meccsen olyan teljesítményt nyújtani, ami valójában bennünk volt, és amit a többi meccs során láthattak tőlünk a szurkolók. A második meccsen, Portugália ellen 69-60-as győzelmet arattunk. Ezek után következett szerintem a legnehezebb meccsünk, a bosnyák válogatott ellen. Ezen a mérkőzésen csapatunk az első félidőben 20 ponttal vezetett, majd a következő játékrészben bennragadtunk az öltözőben. Olyannyira, hogy a végén kínlódva, csak hosszabbítást követően nyertünk. A többi akadályt viszonylag simán vette csapatunk, és az első, németek elleni vereség után csak győztesen hagytuk el a pályát.

– Miképp értékelték a szerepléseteket a szakvezetők?

– Az utolsó meccs után elégedetten jött be Szike (Gáll Tamás, vezetőedző – szerk. megj.) az öltözőbe, és gratulált mindannyiunknak a továbbjutáshoz. Teljesen pozitívan látta az eseményt. A magunk elé kitűzött célt teljesítettük, jövőre a ’95-ös válogatott már az A Divízióban versenyezhet!

– A saját teljesítményedet hogy látod?

– Mivel maximalista vagyok, soha nem vagyok elégedett magammal. Mindig úgy gondolom, hogy jobbat és jobbat tudtam volna nyújtani egy adott mérkőzésen, és hiába mondja valaki, hogy „jó volt Kiwi”, én azzal soha nem értek egyet. Próbáltam segíteni a csapatot a rám kitűzött feladattal, és lendületet adni. Örülök neki, hogy nem ez volt az utolsó Európa-bajnokságom, és jövőre vár rám még egy, ha minden jól megy!

– Sokat kivett belőled a felkészülés és a torna?

– Szükségem volt a pihenésre az EB után. Nagyon jól esett, különösen, hogy az utóbbi 4-5 évben időhiány miatt nem került sor nyaralásra. Ezúttal azonban három hét pihenő áll rendelkezésemre, melynek nagy része már lement. Az elmúlt 10 napot a Földközi-tengeren töltöttük a barátommal, a családjával, és az ismerőseikkel. Gyönyörű helyeken jártunk, ahol igazán ki lehetett pihenni a fáradalmakat. Csodálatos volt, ahogy a vitorlánkkal, vízről közelítettünk meg egyes helyeket, városokat! Hihetetlen élményben volt részem, soha nem fogom elfelejteni!

U18 B Divíziós EB – Nyakunkban az arany!

U18-as válogatottunk az Észtország elleni döntőben megkoronázta eddigi fantasztikus teljesítményét! Az már szombaton eldőlt, hogy jövőre az A Divízióban folytathatjuk, ma pedig egy kiélezett csatában az aranyérmet is megszerezték a lányok! Akadémiánk tehetségei közül Kuttor Enikő 8, Weninger Virág 5, Böröndy Dominika 2 ponttal vette ki részét az újabb győzelemből!

Magyarország – Észtország 58-52

GRATULÁLUNK!!!

U18 EB – Újabb feladat előtt a VB hősei

Július 17-én, csütörtökön kezdetét veszi Romániában a B Divíziós U18-as Európa-bajnokság, melyen egyértelműen a feljutás a cél. A csehországi Világ-bajnokságon a csapat gerince bronzéremig jutott, most egy idősebb mezőnyben kellene kivívniuk az A csoportos szereplés jogát. Három „rutinos” játékos csatlakozott a kerethez, akikkel kiegészülve reális esélyünk van a kitűzött cél elérésére.

Válogatottunk a rendező Romániával, Montenegróval, és Ukrajnával került egy csoportba, ahonnan az első kettő léphet tovább a következő körbe. Nemzeti együttesünket erősíti Akadémiánk három játékosa, Kuttor Enikő, Böröndy Dominika és Weninger Virág.

Hajrá lányok! Sikerülni fog!

Csoportmeccsek

Július 17., csütörtök, 20.15 Magyarország-Ukrajna
Július 19., szombat, 13.30 Magyarország-Montenegró
Július 21., hétfő, 18.00 Románia-Magyarország

U16 – Túl az első felkészülési mérkőzéseken

A múlt héten Horvátországban szerepelt U16-os leány válogatottunk, mely két győzelemmel és egy vereséggel tért haza. Nemzeti együttesünket erősítette játékával Akadémiánk három fiatal tehetsége, Czukor Dalma, Szeli Dorina és Liska Niki.

U16, felkészülési torna, Pozega (Horvátország)

Horvátország-Magyarország 63-51 (17-14, 15-11, 14-16, 17-10)
Magyarország: Pusztai 4, Doktor 5/3, Török 4, Foitl 4, Szeli 2 Cs.: Czukor 8, Mérész 6, Gereben 11, Lelik 7/3, Soós -, Radócz -, Herman -, Angyal –

Magyarország-Horvátország 75-56 (30-13, 18-12, 10-17, 17-14)
Magyarország: Doktor -, Czukor 8, Gereben 16, Mérész 10, Foitl 7 Cs.: Török 9, Pusztai 14, Szeli -, Lelik 9/3, Radócz 2, Liska –

Magyarország-Szlovákia 62-52 (18-16, 18-8, 16-14, 10-14)
Magyarország: Doktor -, Pusztai 10, Czukor 8/3, Foitl 4, Mérész 9 Cs: Török 4, Szeli 5, Gereben 7, Lelik 8, Herman -, Radócz 4, Angyal 1, Liska 2

U20 EB – Visszajutottak az A csoportba!

Amiért kiutaztak Bulgáriába, azt teljesítették is U20-as lányaink! Válogatottunk csupán a németektől szenvedett vereséget a B Divíziós Európa-bajnokságon, így második helyével magabiztosan lépett vissza a legfelsőbb osztályba! Az All-star együttesbe két játékost adtunk, Szamosi Amadeát és Nagy Dórát. A csapatot erősítette hasznos játékával Akadémiánk fiatalja, Böröndy Vivien, illetve technikai vezetőként, munkatársunk, Török Zsófia.

Gratulálunk a szép sikerhez!

A tornával párhuzamosan került sor Olaszországban az A Divíziós Európa-bajnokságra. A döntőben meglepetésre Franciaország 47-42 arányban legyőzte a címvédőt, a spanyol együttest. A harmadik helyet szintén nagy csatában az olaszok csípték el az erőn felül teljesítő szerb csapattal szemben. Utóbbit felnőtt csapatunk vezetőedzője, Igor Polenek irányította, és a csapat két legjobbja is jövőre Sopronban pattogtat. A profi léttel tavaly már megismerkedett centerünk, Dragana Stankovic, illetve a mindössze 18 éves Aleksandra Crvendakic.

Válogatottunk eredményei

Magyarország – Németország 71-79
Magyarország – Portugália 69-60
Magyarország – Bosznia-Hercegovina 70-67
Magyarország – Románia 82-41
Magyarország – Litvánia 68-44
Magyarország – Izrael 85-63
Magyarország – Norvégia 85-51
Magyarország – Nagy-Britannia 79-56
Magyarország – Bulgária 89-64

Elhelyezték az MKB Aréna bővítésének alapkövét

Megújul és kibővül az MKB Aréna, az alapkőletétellel „megkezdődtek” az önálló Soproni Darazsak Akadémiai Oktatóközpont új létesítményeinek kivitelezési munkálatai.

A beruházás 550 millió forintos összköltségéből 420 millió forint a kormányzat által kidolgozott TAO finanszírozásból érkezett, míg Sopron önkormányzata 130 millió forinttal támogatta az oktatóközpont helyszínének kialakítását. A beruházás létrejöttét a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) kiemelten támogatta.

A magyar kormány támogatási rendszere és az önkormányzat jelentős anyagi szerepvállalása együttesen lehetővé teszi, hogy a csarnok alkalmassá váljon utánpótlás-, és felnőtt világversenyek nemzetközi színvonalú megrendezésére. Az MKB Aréna üzemeltetője, a Raabersport Kft. elsősorban az utánpótlás-nevelés feltételeinek további javítását tűzte ki céljául.
Ennek első igazán komoly lépéseként az MKB Aréna is otthonául fog szolgálni a 2015-ös Női Kosárlabda Európa-bajnokságnak, de emellett kiszolgálja majd mind a diák, mind az amatőr sport igényeit, valamint nagyszabású kulturális rendezvényeknek is teret adhat.
A kivitelezés az EB megkezdése előtt, vagyis 2015 nyaráig be fog fejeződni.

A jelentős beruházásnak köszönhetően:

– új edzőpálya épül, amely összenyitható a nagyteremmel, de attól függetlenül is üzemeltethető

– létrejön egy olyan multifunkcionális terem, amely helyet tud biztosítani az itt működő utánpótlás neveléshez kapcsolódó Akadémiának, és a kulturális rendezvények háttérkiszolgálásának is

– új öltözők és raktárépületek jönnek létre a megnövekedő igények ellátása, valamint a sport és egyéb eszközök, mobil berendezések tárolására. A létesítményen belül rehabilitációs központ és konditerem is helyet kap

– új vizesblokkokat alakítanak ki

– bővül a büfé és a fogyasztótér, valamint a nagyteremben egy VIP lelátót alakítanak ki.

A létesítmény alkalmas lesz edzőtáborok, sportszakmai találkozók, edzők és játékosok elméleti-, és stratégiai oktatására is.

A mi hőseink!

Fantasztikus eredményt ért el U17-es válogatottunk a csehországi Világ-bajnokságon, ahonnan a bronzéremmel tértek haza lányaink. A történelmi sikernek részese volt Akadémiánk három tehetséges fiatalja, Kuttor Enikő, Weninger Virág és Böröndy Dominika. Büszkeségeinkkel beszélgettünk a még mindig felfoghatatlan csodáról.

– Hogyan zajlott a felkészülés, milyen jellegű edzések voltak?

Kuttor Enikő: Már az első edzéseken azon volt a hangsúly, hogy a csapat összeszokottá váljon, ezért inkább a taktikára helyeztük a hangsúlyt. Persze erőnléti elemek is voltak az edzések alatt, de ezek idővel már nem játszottak olyan nagy szerepet. Viszont a taktika, és a játékaink gyakorlása egyre inkább előtérbe került.

Weninger Virág: A másfél-két órás edzések nagyon kemények és fárasztóak volt. Minden negyedik tréning után volt azért egy pihenő, amikor a szállodában levő wellness részleget remekül ki tudtuk használni. 🙂

– Milyen játék-stílust alakított ki a szakvezetés?

Kuttor Enikő: Az edzők próbáltak a nemzetközi trendekhez igazodó gyors játékot kialakítani, mely a csapat szerkezetéhez is illett. Emellett fokozott figyelmet fordítottak az ötös centerünkre, aki a palánk alatt az erőt, a tömeget képviselte, mivel a négyeseink inkább mozgékonyak voltak, mint magasak.

– Milyen célokkal utaztatok ki?

Kuttor Enikő: Igyekeztek levenni rólunk a terhet. Nem voltak kimondott elvárások, de magunk felé a legjobb nyolc közé jutást tűztük ki! Aztán amikor ezt elértük, akkor emeltük a tétet, és minden meccs után kitűztünk egy újabb célt. Nagyon örülünk, hogy végül az éremszerzés összejött!

Weninger Virág: Igen, már az is nagy szó volt, hogy egyáltalán eljutottunk idáig. Az első két győztes meccs után megnövekedett az étvágyunk, és érem nélkül senki sem akart hazajönni! Személy szerint nekem az adott nagy erőt, amikor a hazai cseh csapatot vertük meg hosszabbításban, mivel korábban mindig kikaptunk tőlük.

– Vegyük sorra a mérkőzéseket.

Kuttor Enikő: Az első kettő hatalmas nagy löketet adott a csapatnak, hiszen nemcsak hogy hosszabbításban sikerült megverni Kanadát, illetve a hazai csapatot, hanem mindenki akkora energiákat mozgósított, ami előre repített minket egészen a csoport tetejéig! A szünnap után a Koreaiak játéka szerintem egy kicsit meglepett minket, ezért is sikerült túlságosan közel kerülniük hozzánk a meccs végén. Az egyiptomiak elleni mérkőzést egy kicsit könnyedebbre lehetett venni. Magabiztosan nyertünk, és a 100 pontot is elértük. Utána a Japánok ellen játszottunk egy elég szívós és szoros meccset, amit egy extra végjátékkal döntöttünk el! Ezt követően az USA ellen mindenki úgy lépett pályára, hogy őket is leverjük. A félidőig tartottuk is magunkat, aztán sajnos az USA lerohant minket! Számomra a legizgalmasabb, és egyben az utolsó meccs is, újra a hazai csapat ellen következett. Az elején kicsit megijesztettük az értünk szorítókat, de aztán a végére csak meglett az a bronz! 🙂

Weninger Virág: Az első meccsen Kanadával játszottunk, akik nagyon erősek, mozgékonyak voltak. Tapasztalatból tudtuk, hogy nehéz lesz, mert mindig az első meccs a legnehezebb. Voltak hullámvölgyeink, de végül mi jöttünk ki jobban a hosszabbításból. A második meccs a hazai cseh csapat ellen volt. Úgy éreztem, hogy kicsit „lenéztek” minket, mert eddig mindig kikaptunk tőlük. Ezúttal fel tudtuk velük venni a ritmust, és a saját játékunkat játszva legyűrtük őket! A harmadik csata Korea ellen következett. Nagyon kellemetlen ellenfélnek bizonyultak! Kicsik, gyorsak, és még ugyanúgy is néznek ki 🙂 20 ponttal is vezettünk, de a második félidőben agresszívabbá váltak, és majdnem utolértek minket. Az egyiptomiakkal szemben mindenki kapott játéklehetőséget, és meglett a 100 pont is. A négybe kerülésért ismét egy kellemetlen ellenféllel néztünk szembe, Japánnal. Nagyon szoros és izgalmas találkozó volt, de a végjátékban nem adtunk nekik esélyt. Az elődöntőben az USA-val kerültünk össze. Bíztunk benne, hogy egy szoros meccset tudunk velük játszani, de ez sajnos csak a félidőig tartott. Utána elvesztettük a ritmusunkat és lerohantak minket. Azt gondolom mindent megtettünk, amit tudtunk, nem sűrűn lépünk pályára ilyen erős csapattal szembe. A legutolsó és egyben a legfontosabb meccs ismét a rendező csehek ellen következett. Picit féltünk attól, hogy a bírók majd támogatják a őket, de a kulcs az volt, hogy míg a cseh játékosok észrevehetően veszekedtek a pályán, addig mi csapatként dolgoztunk. Ennek köszönhető, hogy 15 pontos hátrányból is meg tudtuk nyerni a meccset!

– Rendezés terén volt valami különbség egy EB-hez képest?

Kuttor Enikő: Szélsőségesen fogalmazva elég gáz volt a szervezés… Az első szállásunk szinte a pince szinten volt, ahol majdnem megfagytunk. A második szálloda ellenben fullos volt! Az étkezés rendben volt, de a tranzitokkal is voltak problémák. Volt, hogy több mint fél órát kellett várni egy buszra a furcsa beosztások miatt. Olyan is volt, hogy későn tudtuk meg az információt az edzésünk időpontjáról. Személy szerint én próbáltam figyelmen kívül hagyni ezeket a dolgokat, és csak a saját feladataimra koncentrálni.
Weninger Virág: Az is érdekes volt, hogy semmi ajándékot se kaptunk – itt gondolok kulacsra, törülközőre -, ami egy EB-n teljesen megszokott.

– Találkoztatok ismerősökkel, születtek új barátságok?

Kuttor Enikő: Az első szállón a spanyolokkal voltunk együtt, akiket ugyan ismertünk, de ők nem valami közvetlenek. Nagyon jóban lettünk ugyanakkor az ausztrálokkal, illetve az olaszokkal. Utóbbiakkal az interneten is beszélgettünk, viccelődtünk, az ausztrálokkal pedig mezeket cserélgettünk. Ahogy az amerikaiakkal és a franciákkal. Néhány spanyollal is volt csere, illetve az edző azért jó fej volt náluk.

Weninger Virág: Igen, a spanyolokat évek óta ismerjük már, de ők el vannak magukban. A második szálláson az ausztrálokkal, az amerikaiakkal és a franciákkal voltunk együtt, akik mind nagyon kedvesek voltak. Jó pár mez gazdát cserélt a torna végén.

– Mennyire volt megterhelő a VB, hogy érzitek most magatokat?

Kuttor Enikő: Eléggé fárasztó volt, de melyik sport nem az?! 🙂 Nem merített le teljesen, de azért tudnék még pihenni! Az ad erőt, hogy a felén már túl vagyunk és nem kis eredményt értünk el! 🙂

Weninger Virág: Számomra nagyon megterhelő volt! Nemcsak a meccsek, de a pihenőnapokon is a két edzés. Na meg az utazások. Odafele 12
órát igényelt az út! Hazafele szerencsére még az éjjel elindultunk, így 8 óra alatt letudtuk az utazást.

– Személy szerint, hogyan látjátok a saját teljesítményeteket?

Kuttor Enikő: Nem vagyok teljesen megelégedve. Így, visszagondolva, szerintem sok bennem maradt! Persze összességében nem nyújtottam rossz teljesítményt, sőt mondhatom hogy jó volt, de az extrához és a kiválóhoz még dolgoznom kell, ami remélem, hogy majd az EB-n kifizetődik!

Weninger Virág: Nekem más volt a helyzetem, mint a többieknek. Korlátozott ideig lehettem csak a pályán, hiszen 6 nap múlva kezdődik az EB, ahol az A divízióba fel kell jutnunk. De amíg a pályán voltam, próbáltam ott segíteni a csapatnak, ahol csak tudtam.

Böröndy Dominika: Úgy gondolom, amikor fenn voltam a pályán, mindent megtettem, amit lehetett, de még boldogabb lennék, ha egy picivel több lehetőséget kaptam volna.

– A bronz megszerzése után mennyire éreztétek a felfokozott érdeklődést?

Kuttor Enikő: Gratulációk tömkelege árasztott el mindenfelől! Olyan emberek is írtak, akikről azt se tudtam kicsodák. Valami fantasztikus érzés volt, hogy ilyen sokan követték a szereplésünket 🙂 A sajtó irányából még nem jött sok megkeresés.

Weninger Virág: Rengetegen gratuláltak szóban, Facebookon, mindenhol. Leírhatatlanul jól esett, hogy ennyien figyelemmel követték a meccseinket! Ezúton is szeretném nagyon megköszönni mindazok támogatását, akik nem tudtak velünk lenni, de itthonról szurkoltak! Rengeteg erőt adott! Külön köszönöm Horváth Józsinak, hogy eljött megnézni a meccseket!

– Mi most a menetrend az EB-ig?

Kuttor Enikő: A rövid pihenőt beleértve még 10 nap felkészülés áll rendelkezésünkre. Utána kezdődik újra a kőkemény munka Romániában, ahol 7 meccs vár ránk!

Weninger Virág: Nagyon kevés időnk van az EB-ig. Egy napot voltunk itthon, és ma, szerda reggel már el is indultunk Kecskemétre, ahol öt edzés és két felkészülési meccs vár ránk a horvátok ellen. Utána még egy nap pihenő, aztán irány Románia!

– Az EB-n milyen helyezésben gondolkodtok, kik lesznek a fő vetélytársak?

Kuttor Enikő: Ukrajnával, Montenegróval és Romániával vagyunk egy csoportban, akiktől személy szerint nem nagyon tudom, mire számítsak, de azt tudom, hogy mindenki maximálisan meg fog tenni mindent a győzelmekért, és senki sem azzal fog foglalkozni, hogy az csak a B divízió! A feljutáson kívül az újabb éremszerzés is a szemem előtt lebeg, de hát kinek nem 🙂 A többi majd a kontinenstorna alatt eldől!

Weninger Virág: A csoport-ellenfeleinkről semmit nem tudok. A cél az feljutás az A divízióba, ami remélhetőleg sikerülni is fog! A saját korosztályunkért játszunk, és össze kell jönnie, mert nagyon rosszul nézne ki, ha jövő nyáron a VB és az EB bronzérmes csapat a csak B divízióban szerepelne! Remélem, hogy páran eljönnek szurkolni és biztatni minket! 🙂

Sok sikert lányok!

Pénteken 17 órakor lerakják az alapkövet!

Mint ismert, június elején megindultak az önálló Soproni Darazsak Akadémiai Oktatóközpont létrehozására irányuló munkálatok, az MKB Aréna mögötti területen.

Július 11-én, pénteken 17 órakor várunk minden kisdarazsat, edzőt az ünnepélyes alapkőletételre, melyen jelen lesz Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere, dr. Fodor Tamás, az MKOSZ részéről pedig Szalay Ferenc Elnök Úr.

Ezzel az Akadémiánkon végzett kiemelkedő munka, folyamatos fejlődés egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk.

Legyünk mindannyian részesei az új otthonunk alapjainak a letételében!

Gyertek, várunk Titeket!

U17 VB – Fantasztikus bronzérem!

Vasárnap este véget ért az U17-es Világ-bajnokság, ahol a magyar válogatott szenzációs szerepléssel megszerezte a bronzérmet. Nemzeti csapatunkat erősítette Akadémiánk három tehetsége, Böröndy Dominika, Weninger Virág és Kuttor Enikő, akik tevékeny részesei voltak a sikernek. Gratulálunk lányok!

Válogatottunk a torna során csupán a végső győztes USA csapatától szenvedett vereséget, miközben a rendező Csehországot kétszer is legyőzte. Második alkalommal a bronzéremét vívott találkozón, melyen 67-61 arányban diadalmaskodtak lányaink.

Eredményeink

Csoportmérkőzések

Magyarország – Kanada 76-73
Magyarország – Csehország 88-85
Magyarország – Korea 73-68

Nyolcaddöntő

Magyarország – Egyiptom 100-47

Negyeddöntő

Magyarország – Japán 61-51

Elődöntő

USA – Magyarország 91-63

3. helyért

Magyarország – Csehország 67-61

További részletek

U20 EB – A feljutásért mennek Bulgáriába

Szerdán kezdetét veszi Bulgáriában az U20-as B divíziós Európa-bajnokság. Válogatottunk célja egyértelműen az, hogy visszakerüljön a legjobbak közé, az A csoportba, ahonnan tavaly Litvánia és Németország társaságában búcsúzott. Az első ellenfél mindjárt a német válogatott lesz, akiknek jó lenne visszavágni a tavalyi vereségért. Nemzeti csapatunkat erősíti Böröndy Vivien is, Akadémiánk ifjú játékosa. HAJRÁ LÁNYOK!

Program

Július 3., csütörtök 16.00 Magyarország – Németország
Július 4., péntek 13.45 Magyarország – Portugália
Július 5., szombat 13.45 Magyarország – Bosznia-Hercegovina
Július 7., hétfő 20.30 Magyarország – Románia
Július 8., kedd 16.00 Magyarország – Litvánia
Július 9., szerda 11.30 Magyarország – Izrael
Július 11., péntek 16.00 Magyarország – Norvégia
Július 12., szombat 11.30 Magyarország – Nagy-Britannia
Július 13., vasárnap 20.30 Magyarország- Bulgária

Torna hivatalos weboldala

Szafi meghódította Amerikát

Akadémiánk és felnőtt csapatunk játékosa, Szabó Fanni tavaly nyáron az Egyesült Államok felé vette az irányt. Szafi remek évet tudhat maga mögött mind a kosárlabda, mind a tanulmányi eredmények terén. Az U20-as Európa-bajnokságra indulás előtt beszélgettünk vele az amerikai élményeiről.

– Hiányzott már a magyar légkör?

– Igen, hiányzott, nagyon jól érzem magam itthon! Ugyanakkor kinn nem volt időm azon agyalni, hogy mennyire lennék Magyarországon, annyi elfoglaltságom volt. Szerencsére honvágy sem gyötört, annak ellenére, hogy 9 hónapot töltöttem kinn egyhuzamban.

– Már a soproni éveid alatt is tudatosan készültél arra, hogy Amerikában folytatod a tanulmányaidat. Mi minden kellett ahhoz, hogy sikerüljön kijutnod, és hogyan esett a választásod Darthmouth-ra?

– Igen, ez így van, tényleg tudatosan készültem Amerikába. Már olyan 12 éves korom körül eldöntöttem, hogy ki szeretnék menni egyetemre. Emiatt egy angol nyelvű nemzetközi gimnáziumba jelentkeztem Budapesten és már ott minden tantárgyat angolul tanultam, hogy a nyelvvel már ne legyen problémám. Az álmom az volt, hogy a Stanford-ra menjek, oda készültem… Arról az egyetemről tudni kell, hogy mind tanulmányi, mind kosárlabda szinten nagyon magas színvonalú. Emiatt a jegyeimnek is nagyon jónak kellett lennie, és a különböző sztenderdizált teszteket is hasonlóan jóra kellett megírnom, amellett, hogy a kosárlabda tudásomról is videókat kellett küldenem. A Stanford érdeklődést is mutatott irántam, azonban sajnos a sérülésem nem a legjobbkor jött. Pont mikor megjött az e-mail az ottani edzőktől, hogy jönnének Magyarországra megnézni engem játszani, akkor derült ki, hogy meg kell műteni a bokám. Sajnos, azáltal hogy az egész nyarat kosarazás nélkül kellett töltenem (ezáltal nem tudtak megnézni az ottani edzők), ösztöndíjat sem ajánlhattak. Azonban nem volt mindhiába a sok munka, amit abba fektettem, hogy bekerüljek a Stanford-ra, hisz később megkeresett a szintén igen jó nevű Dartmouth College kosárlabda edzője, hogy nagyon szeretnének a csapatukba, és én erre a felkérésre végül boldogan mondtam igent. Nem bántam meg a választásom, nagyon jól érzem magam kint!

– Mikor utaztál ki, és mennyire csöppentél bele egy új világba?

– Augusztus 28-án repültem ki Amerikába (Hanover, New Hampshire-be). Amikor kiérkeztem, egyből az az érzés fogott el, hogy úristen, mit keresek én itt, hova is kell mennem, mit kell csinálnom. Szerencsére másnap már kezdődött is a gólyatábor, ahol olyan emberekkel kerültem egy csoportba, akikkel nagyon hamar szoros barátságot kötöttünk. Így már könnyebb volt az iskolakezdés is, hiszen nem akkor kellett elkezdeni ismerkedni, hanem eleve mar jóban voltam egy pár emberrel.

– Mi jellemzi magát a várost?

– Nem olyan nagy, körülbelül akkora lehet, mint Sopron. Viszont ez nem azt jelenti, hogy az egyetem maga kicsi lenne, hiszen az egész város az egyetemről szól. Nagyon barátságos kis hely, és ami talán a legfontosabb, hogy biztonságos is.

– Mi minden volt újdonság számodra, és mit volt a legnehezebb megszokni?

– Talán a legnagyobb újdonság az volt, hogy minden ember a városban, legyen az diák, vagy hanoveri lakos, nagyon közvetlen volt. Bárki mellett elmentél az utcán, ha ismert, ha nem, köszönt és mosolygott. A legnehezebben az időeltolódást szoktam meg, 6 órányival hátrébb járunk Hanover-ben, mint a magyar idő. Az iskola kezdetekor nem egyszer Skypoltam haza, miután befejeztem a napot anélkül, hogy észrevettem volna, hogy otthon kb. hajnali 3 óra lehet.

– Mit kell tudni az Egyetemedről a tanulmányok, illetve a kosárlabda szemszögéből?

– A Dartmouth az egy Ivy League iskola, ami azt jelenti, hogy benne van Amerika 8, tanulmányilag legelismertebb egyeteme között. Kosárlabda szemszögből a Divízió 1-ben szerepel, tehát a legmagasabb szinten van. A szezon úgy épül fel, hogy először bármilyen csapattal játszhatunk, bármelyik konferenciából, aztán a szezon végén már a saját konferenciánkban, az Ivy League konferenciában játszunk oda-vissza meccseket – ezek a mérvadó meccsek. Az Ivy League bajnokságot végül az nyeri, aki a konferencián belül játszott összes meccsből a legtöbbet nyeri. Tanulmányilag a Dartmouth egy Liberal Arts egyetem , ami azt jelenti, hogy amikor jelentkezel, még nem kell tudnod, hogy merrefelé szeretnél szakosodni. Az első másfél évben azt tanulsz, amit csak szeretnél. Majd miután letelt ez a másfél év, választanod kell egy szakot, amit akkor már céltudatosan végigviszel. Én már most a pszichológia felé tendálok.

– Milyen volt a felkészülés, hogyan edzettetek?

– Az edzéseink úgy néztek ki a szezon közben, hogy volt reggel 7-kor egy 1 órás kondi edzésünk, majd délután egy 3 órás kosáredzésünk. Ez a három óra végig nagyon intenzív volt, alig volt megállás. A meccsek előtti napon viszont nagyon sokat foglalkoztunk az ellenfél játékaival és rengeteget videóztunk.

– Hogyan alakult egy átlagos napod, heted, miután elrajtolt a szezon?

– Egy átlagos napom úgy nézett ki, hogy reggel 7-től 8-ig kondi- vagy futóedzésünk volt, 8:45-től 9:50-ig volt az első előadásom, 10:00-11:05-ig a második előadás, ebéd, majd 12:30-1:35-ig a harmadik előadás, majd délután 2:30-tól vagy 5-től 8-ig edzés. Ezután vacsoráztunk, majd a házi feladattal foglalkoztunk. Ez a hét minden napján ismétlődött. Meccsek a szezon elején szerdán és szombaton voltak. A szerdai meccsek nagyon megnehezítették a tanulmányokat, hiszen általában olyankor a keddi, szerdai, és néha a csütörtöki napon is hiányozni kellett az órákról. Természetesen ettől még nem késhettünk a leadandók beadásával, ezért nem egyszer fordult elő az, hogy a meccsre vezető buszúton csináltuk a házinkat, és adtuk le az esszéinket. A szezon végére már minden meccsünk péntek-szombaton volt. Ez pedig a kosárlabda szempontjából volt nehéz, hiszen egymást követő napokon játszottunk, tehát gyorsan kellett regenerálódnunk, mind agyilag, mind testileg.

– Nagyon jó hírek jöttek rólad. Te hogy láttad?

– Valóban úgy érzem, hogy egy nagyon jó évet tudhatok magam mögött. Ez főleg azért örömteli, mert úgy mentem ki, hogy a sérülésem miatt a szezon kezdete előtt nem is kosarazhattam, csak rengeteget erősítettem. Ennek ellenére be tudtam magamat játszani a csapatba már az elejétől kezdve, és az edzőtől is nagy bizalmat kaptam. A csapat eredményét tekintve van mit fejlődnünk, hiszen nem értünk el egy jó helyezést a konferenciánkban. Azonban mivel edzőváltás volt pont tavaly, ezért ez benne volt a pakliban. Sajnos voltak olyan játékosaink, akik nem akarták elfogadni az új rendszert és kicsit hátráltatták a csapat munkáját. Ez azonban szerencsére megváltozott a szezon végére, és ekkor sokkal eredményesebbé is váltunk. Ha ezt tudjuk folytatni jövőre is, akkor nagyon pozitív lehet a következő szezonunk!

– Mik voltak a legfőbb erősségeid, miben fejlődtél szerinted a legtöbbet?

– A legfőbb erősségeim a pontszerzés és a labdaszerzés volt. Azonban minden edzésen a védekezésre fektettük a legnagyobb hangsúlyt, így úgy érzem, hogy abban fejlődtem talán a legtöbbet. Emellett, nagyon sokat erősödtem, ami szintén segít abban, hogy stabilabb legyek mind a támadásban, mind a védekezésben.

– Hogy ment a tanulás?

– Nagyon jól ment, bár a tananyag igen nehéz volt, a tanulásra fordítható idő, pedig a hosszú kosáredzések miatt, nagyon kevés. De sikerült felnőnöm a feladathoz, és az összes vizsgám 4-es és 5-ös lett.

– Sok szabadidőd akkor nem lehetett.

– Mondhatni szinte semennyi. Ha mégis akadt egy kis idő, akkor a kis városunkban lévő mozi, színház (ahol Dartmouth diákok léptek fel mindig), és diákszervezetek mindig biztos szórakozási pontot jelentettek. Más városokban legfőképp meccseken voltam, de ott körülnézni nem volt lehetőség, csak a kosárlabda csarnokban mozogtunk. Azonban a téli szünetben egy hetet töltöttünk a csapattal Chicago-ban, ahol 2 meccset játszottunk, majd utána megnéztük a Wicked c. előadást a színházban, és városnéző túrákon vettünk részt. Hálaadáskor pedig meghívott magához az egyik csapattársam, Katie Varieka, Boston-ba, ami szintén hihetetlen élmény volt. A szüleinek voltak jegyei egy Celtics meccsre, így részt vehettem életem első NBA-s meccsén.

– Mik a céljaid a következő szezonra?

– A következő szezonra az a célunk, hogy egy olyan csapatunk legyen, ahol a csapattársak mindent megtesznek a pályán egymásért, és nem az egyéni érdekek vannak szem előtt, hanem az egység. Szeretnénk megszerezni a Dartmouth női kosárcsapat 18. Ivy League bajnoki címét. Ez lebeg a szemünk előtt!

– Most az U20-as válogatottal készülsz a korosztályos EB-re. Mit vársz magadtól és a csapattól?

– Nagyon boldog vagyok, hogy két nyár után, amit ki kellett hagynom sérülés miatt, most újra itt lehetek, és készülhetek az EB-re az U20-asokkal. Egy nagyon jó kis csapat gyűlt össze, mindenkinek az A-divízióba történő feljutás lebeg a szeme előtt és természetesen ez is a cél. Az eddigi edzőmeccsek a szlovákok, bosnyákok, izraeliek és a magyar felnőtt válogatott ellen mind nagyon hasznosnak bizonyultak. Egyre összeszokottabban játszik a csapat. Bízom benne, hogy ez kitart majd az EB végéig!