Az U16-os Bajnokok Tornáján már másodszor üdvözölhettük az erős utánpótlás bázissal, friss EB aranyérmesekkel rendelkező, BK Zabiny Brno csapatát. A csapatot irányító, és egyben a jelenlegi U16-os Európa-bajnok cseh válogatott edzője, Richard Fousek elismert név a szakmában, így kíváncsiak voltunk arra, hogyan látja a cseh és az európai női kosárlabda jelenét, és jövőjét.

Forrás: www.fibaeurope.com

– Milyen rendszer jellemzi az utánpótlásotokat?

– Az utánpótlásunk a Bk Zabiny felnőtt csapata mögött épül fel. 7 éves kortól kezdjük a munkát, ahol heti két foglalkozást tartunk a gyerekeknek. Együttműködünk az egyik középiskolával is, mely lehetővé teszi az ott tanuló játékosainknak, hogy egyedi tanrenddel, nem csak a klubban, hanem helyben, az iskolában is végezzenek edzéseket. Ezeket az edzőink tartják, akik testnevelő tanárként is dolgoznak a gimnáziumban. A felnőtt csapat mögött körülbelül 35 gyerek jelenti a közvetlen utánpótlást. A legidősebbeknél, az U20-as csapatnál, ahol én is dolgozom, délelőtt 3, délután 4 edzés vár a játékosaimra, illetve minden héten van egy mérkőzés a cseh bajnokságban.

– Mi a helyzet azokkal, akik már a felnőtt együttesbe is beférnek?

– Jelen pillanatban hat olyan játékosunk van, akik a felnőtt csapatnál edzenek, és játszanak. Ők csak időnként jönnek le hozzánk edzeni.

– Csehország mindig is az erős kosaras nemzetek közé tartozott, és a nyári kontinensviadalok azt mutatják, most is van mire építeni.

– A 4-5 éve csúcsra ért arany generációnk most kezd kifutni. Ők már vagy a felnőtt mezőnyben bizonyítanak, vagy abbahagyták a játékot. Mögöttük a jelenlegi U16-os korosztály, akikkel a nyáron EB-t nyertünk, szintén elég tehetséges. Bízunk benne, hogy belőlük sokan megmaradnak a sportágnak, és felnőtt szinten is erősítik majd a cseh kosárlabdát.

– Mint az U16-os válogatott sikerkovácsa, hogy látod a női utánpótlás helyzetét Európában?

– Fizikálisan évről évre jelentős fejlődésen megy át a sportág, viszont minden más területen visszalépést tapasztalok. 10 éve vagyok ennek a korosztálynak a válogatott edzője, és 5 évre visszatekintve is azt látom, hogy esik a színvonal. A kollégákkal is beszélgetve, ez leginkább abból fakad, hogy egyre kisebb a merítési lehetőség, egyre kevesebben jönnek kosárlabdázni. A gyerekeknek a sport mellett rengeteg más lehetőségük akad a szabadidejük eltöltésére, és rengetegen lógnak céltalanul az interneten is. Ehhez jönnek még hozzá az egyre romló gazdasági viszonyok, így a kis utánpótlás kluboknak egyre inkább beszűkülnek a lehetőségeik, és a szülőkre sem tudnak már támaszkodni.

– A ti működésetek stabil?

– Igen. A 11 akadémia, így mi is, állami támogatásból finanszírozzuk a kiadásainkat, de akiknek ez nem adatik meg, és támogatók után kell nézniük, azok zárt ajtókra találnak.

– A kiemelkedő utánpótlás eredményeitek sem segítenek?

– Egyre több a konkurencia. Csehországban, a foci és a röplabda mellett például a floorball is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és megelőzi már a kosárlabdát is. Sajnos nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a tévében csak a nemzetközi mérkőzésekről láthatunk közvetítéseket, így pedig nehéz népszerűsíteni a sportágunkat. Hatalmas problémát jelent szintén, hogy hiába van sok-sok tehetségünk, ha nem kapnak lehetőséget a felnőtt korosztályba lépve. A cseh bajnokságban 7 légiós szerepelhet, és jelen pillanatban nem kevesebb mint 47 külföldi kosárlabdázik és veszi el a helyet a fiataljaink elől, akiket így nehéz is motiválni, és nagy arányban hagyják maguk mögött a sportágat.

– Mi lehet a megoldás?

– Első lépésként 2-3 külföldire kellene csökkenteni a légiósok számát, hogy perspektívát és játéklehetőséget tudjunk adni a szárnyaikat bontogató fiataloknak. A klubok jelen pillanatban a könnyebbik utat választják. Olcsó, de rutinos légiósokat vásárolnak, ahelyett, hogy a 20-as évek elején járó fiatalokat tanítanák, építenék be. Utóbbiak a kispadot koptatják, vagy már azt sem, és inkább felhagynak a játékkal. Alapos változtatásokra lenne szükség!