Későn tértek magukhoz a sokkból

Vasárnap ért véget Budapesten a Nemzeti Leány Serdülő Bajnokság Döntője, melyen csapatunk a 7. helyen végzett. A mérkőzésekről már beszámoltunk, most a csapat edzőjének, Veres Judit-nak a beszámolóját olvashatjátok.

serdulodonto2017

“Május 9. 15.00. óra. Ez a dátum meghatározta a döntőt. Kilenc játékos jelent meg edzésen, mert sajnos a sérültek mellé még ketten lebetegedtek. A 3 héttel ezelőtti orvosi diagnózist, hogy egy fontos játékosunk nem játszhat, egy pedig félig-meddig, még sikerült feldolgozni a csapatnak, de azt, hogy két nappal az indulás előtt ketten lebetegedtek, az már sok volt. Lélekben előre feladtuk ezt a döntőt, nem bízott magában senki eléggé ahhoz, hogy azt a célt, amit kitűztünk, meg tudjuk valósítani így is.

A DVTK és a Török Flóris ellen úgy játszottunk, mintha előtte éjszaka egy bányában csákányoztak volna a lányok, ráadásul fejben is gyengék voltunk, semmilyen taktikai feladatot nem tudtunk megoldani. Ami év közben a nemzetközi tornákon vagy a bajnoki fordulókban már szinte tökéletesen működött, az most a visszájára sült el. Én sem reagáltam megfelelően, túl sokáig bíztam abban, ami láttam, nem működik.

A harmadik, Csata elleni meccsünkön lehetett észrevenni már 1-2 olyan megoldást ami emlékeztetett a “régi” csapatra, bár kikaptunk 60 ponttal, látványra nem játszottunk alárendelt szerepet.

A Győr ellen játszottuk a következő meccset, mely arról döntött, játszhatunk-e az 5. helyért. Egész meccsen szenvedtünk, nem tudtunk kilábalni a “depresszióból”. 17 ponttal vezetett a Győr hat és fél perccel a vége előtt. Aztán egyszer csak a semmiből jött egy szikra, a csapat teljes 360 fokos fordulatot vett, és az az 5 ember, aki akkor pályán volt, az életét adta volna a győzelemért, és 2 pontra felhozta a mérkőzést. Sajnos már kevés volt az idő, kikaptunk, de az a 6 perc volt a fény, a remény, minden!

Utolsó játékunk az MTK ellen már ennek a folytatása volt. Ha nem is jó játékkal, de aránylag simán nyertünk. Ha az elején elhittük volna, hogy meg tudjuk csinálni, és így kezdünk neki, ahogy ezt az utolsó 46 percet lejátszottuk, más lehetett volna… Na de erre mondják: “Ha Mari néninek kereke lenne…”

Tanultunk belőle, de nagyon-nagyon sajnálom a lányokat, mert nagyon sokat dolgoztak, sok sok órát edzettek. Év közben bebizonyították, hogy sokat fejlődtek, nagyon jó meccseket játszottunk nemzetközi szinten is. Hajrá lányok, kitartás és szorgalom a továbbiakban is, és mindig higgyetek magatokban!

Köszönöm az egész éves munkát!”



Keresés

Kiemelt Média Partnerink

Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia

Legfrissebb hírek

  • Akarsz Te is segíteni nekünk úgy, hogy ez neked semmibe sem kerül?
  • Kérjük, támogasd személyi jövedelemadód 1 %-ával a Soproni Darazsak kis kosarasait!
  • Kattints ide a részletekért!
Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia