Sopron

Sopron látképe

Az osztrák határ mellett fekvő városunk lenyűgöző műemlékeivel, változatos természeti szépségeivel Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi központja. A festői szépségű táj, a tiszta levegő turisták ezreit vonzza Sopronba. A közel 60 ezer lakost számláló “ékszerdoboz” az Alpok lábainál és a Fertő-tó mellett húzódó Balfi-dombság között fekszik.

A várost körülölelő Soproni-hegység legmagasabb pontja az 557 méteres Magas-bérc. Maga a városközpont az Ikva-patak mentén épült fel. A környék forrásokban igen gazdag, legismertebbek a balfiak. A várostól északkeletre terül el Közép-Európa 3. legnagyobb tava, a Fertő-tó.

Sopron éghajlata szélsőségektől mentes. A nyár nem túl forró és a tél sem tart sokáig.

Történelme hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első ember már az őskőkorszakban megjelent a környéken. Az i.e. IV. század közepe táján kelták települtek a vidékre, akiket pár évszázaddal később a rómaiak követtek. Ők építették ki az úgynevezett Borostyánkő utat, melynek nyomai még ma is felfedezhetők a belvárosban. Scarbantia, ahogy a rómaiak nevezték, hamarosan kereskedelmi és közigazgatási központtá nőtte ki magát. Az V. század elején ellenséges támadásoknak esett áldozatául a város, majd földrengés és tűzvész pusztított. Az újjáépítés a XI. században indult meg. Egyre több német kézműves, szőlőműves és zsidó kereskedő települt be a városba és környékére. Sopron 1277-ben IV. László királytól városi rangot kapott. A német lakosok nevezték el városunkat Ödenburgnak. Ekkor épült a Szent-Mihály templom. A XV. században újabb építkezések kezdődtek. Ennek egyik eredménye a Szent-György templom.

Fő tér

1524-ben már a reformáció hódított, majd 5 évvel később megjelent a török. A város kulturálisan és gazdaságilag is tovább fejlődött, elsősorban Lackner Kristóf polgármestersége idején. Az 1676-os tűzvész nagy pusztítást végzett, de a XVIII. századra sikerült az újjáépítés. Ekkor épült ki a Várkerület, s kialakult a város ma is uralkodó barokk arculata. A XIX. században kezdett kialakulni a városi polgárság. Híres személyiségek fordultak meg Sopronban. Itt adta első hangversenyét a 9 éves Liszt Ferenc. A városban volt katona a költő Petőfi Sándor is. 1835-ben tiszteletbeli polgárrá választották Széchenyi Istvánt, aki sokat tett a környék fejlődéséért: gőzmalmot építtetett, takarékpénztárt alapított, támogatta a vasútvonal kiépítését. 1894-ben épült a sörgyár, melyet vasöntöde, szeszfőző és textilgyárak sora követ. Már ekkor működött a színház is. Az I. világháborút követő békeszerződés választás elé állította a várost. A népszavazás során Magyarországhoz való hűségéről tett tanúbizonyságot a lakosság. Erre emlékeztet a Hűségkapu és a Civitas Fidelissima (“A leghűségesebb-város”) elnevezés. A fejlődést újabb világháború szakította meg, súlyos károkat okozva. Gondos és kemény munkával azonban sikerült Sopront kulturális és idegenforgalmi központtá emelni. Kiemelkedő szerepet kap a műemlékvédelem. Ennek eredményeként 1975-ben Sopron megkapta a hamburgi F.V.S alapítvány Műemlékvédelmi Európa-díjának aranyérmét.

A fejlődés napjainkban is tart. Városunk híres borairól (kékfrankos, zöldveltelini, tramini), belvárosáról, épületeiről, a Tűztoronyról, kulturális eseményeiről, gyönyörű üdülő-övezetéről, a Lővérekről, diákéletéről és most már sportéletéről is. Utóbbit bizonyítja, hogy városunk elsőként kapta meg hazánkban a “Kosárlabdázás városa” kitüntető címet.



Keresés

Kiemelt Média Partnerink

Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia

Legfrissebb hírek

  • Akarsz Te is segíteni nekünk úgy, hogy ez neked semmibe sem kerül?
  • Kérjük, támogasd személyi jövedelemadód 1 %-ával a Soproni Darazsak kis kosarasait!
  • Kattints ide a részletekért!
Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia Soproni Darazsak Akadémia