Talán nem a legjobb előjelekkel kezdtünk neki a tornának, csapatunk egyik erőssége, Kuttor Enikő az utolsó edzőmérkőzésen megsérült, és a közös gyakorlás is kevésnek tűnt első nekifutásra. A BSE ellen aztán a hazai pálya okozta görcs is hozzájárult ahhoz, hogy az ellenfelünk nagy ellenállást tudott tanúsítani, és nagyon nyögvenyelősen sikerült csak legyőznünk őket. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ezen a találkozón más felállásban mozogtunk, de fiatal tehetségeink hozzásegítettek a mérkőzés megnyeréséhez!

Külön köszönet Berta Feri barátomnak, aki kocsiba ült, és ott volt a találkozón, hogy kezelje sérültjeinket. Az elődöntőben a Győr csapata várt ránk, akik talán ránézésre a legerősebb játékosállománnyal rendelkeznek. Nagyon készültünk erre a találkozóra, játékosaink minden taktikai utasítást betartva, nagyot harcolva, magabiztosan győzték le a későbbi bronzérmest!

Aztán a döntőben a Csata DSE következett, akik nagy tettet hajtottak végre, legyőzték az egyik esélyes Vasas-t! Nagyon kemény küzdelemben végül sikerült őket legyőznünk, így elhódítottuk a bajnoki címet! Ehhez mind a 12 játékosunk maximális teljesítménye segített, és természetesen azon szakemberek egész éves, illetve hosszú évek alatti munkája, akik ezekkel a lányokkal foglalkoztak, csakúgy mint csapatunk másodedzőjének, Veres Juditnak! Így, bár most mi arattuk le a babérokat, természetesen az igazi, és a képzeletbeli aranyérem őket is megilleti!!!