Gyermek csapatunk harcos hozzáállással beküzdötte magát a legjobb négy közé a BasketGirls sorozat utolsó állomásán, de a dobogóra nem tudtak már felállni.

BasketGirls Superchallange döntő

BEAC – Soproni Darazsak Akadémia 51–52 (13-12, 11-7, (4-4) 11-11, 12-18)
SDA: Szlávik Flóra 6, Spendel Adél 1, Oláh Nóra -, Németh Léna 7, Fekete Zsófia 8, Bidló Boglárka 3, Szabó Sára 4, Gréczi Larina -, Csaplár-Nagy Lara 20, Harcos Luca 3

CSATA U11 – Soproni Darazsak Akadémia 42–51 (15-12, 6-7, (5-2) 12-16, 4-14)
SDA: Szlávik Flóra 11, Spendel Adél 1, Oláh Nóra -, Németh Léna -, Fekete Zsófia 9, Bidló Boglárka 6, Szabó Sára 8, Gréczi Larina -, Csaplár-Nagy Lara 14, Harcos Luca 2

Soproni Darazsak Akadémia – DVTK 40–63 (7-11, 8-14, (4-7) 8-14, 13-17)
SDA: Szlávik Flóra 11, Spendel Adél 2, Oláh Nóra -, Németh Léna 5, Fekete Zsófia 1, Bidló Boglárka 1, Szabó Sára -, Gréczi Larina 1, Csaplár-Nagy Lara 13, Harcos Luca 6

BEAC – Soproni Darazsak Akadémia 76–37 (17-10, 20-5, (8-4) 15-7, 16-11)
SDA: Szlávik Flóra 2, Spendel Adél 1, Oláh Nóra -, Németh Léna 4, Fekete Zsófia 2, Bidló Boglárka 8, Szabó Sára 2, Gréczi Larina 1, Csaplár-Nagy Lara 10, Harcos Luca 7

Farkasné Babos Szilvia (edző): „Első napunkon azzal a BEAC-cal játszottuk az első meccset, akiktől a selejtező tornán pár ponttal kaptunk csak ki. Nagyon pontatlanul és idegesen játszottunk. A sok eladott labda és kihagyott ziccer miatt, az utolsó negyedig futottunk az eredmény után, ahol nagyot küzdöttek a lányok. A végigjátszott támadások meghozták a fordulatot, amikor sikerült az ellenfél legjobb játékosát öt fault miatt a kispadra küldeni. Ekkor átvettük a vezetést, amit sikerült is a lefújás pillanatáig megtartanunk.

Egy mérkőzésnyi szünet után a CSATA U11-es játékosaival vettük fel a versenyt, ahol szintén adtunk 3 negyednyi előnyt. Kb. 3 percnyi kosárlabdával sikerült megszerezni azt az előnyt, ami végül a győzelmünkhöz vezetett. Büszkék voltunk a lányokra, hogy bekerültünk a legjobb négy csapat közé!

Sajnos a pandémia miatt a bajnoksághoz kötődő év végi Jamboreek elmaradtak, így ez volt az első olyan tornánk, ami két napos és ott alvós volt. A gyerekek jól érezték magukat ,az ilyenkor szokásos íratlan szabályokat betartották (pl. időben lefeküdtek, megették az ételt, stb.).

Másnap reggel megbeszéltük, hogy az első nap sikereiből kiindulva mindenki maximális hozzáállással odateszi magát az első mérkőzésen, hiszen minden játékosra szükség van a döntőbe jutáshoz! Azzal a DVTK-val kerültünk össze, akiket szintén megvertünk már korábban. Sajnos ezen a mérkőzésen nyomokban sem találtuk azt a csapatot, akik tegnap két meccset nyertek és döntőt akarnak játszani. Nagyon lassan reagáltunk, pontatlanok voltunk támadásban, folyamatosan rossz döntéseket hoztunk, lemaradtunk védekezésben. Ezeket a hibákat ellenfelünk könyörtelenül megbüntette. Sajnos olyan szinten szétestünk fejben, hogy abból már nem volt visszaút. Hiába láttam az elszántságot a szemekben, a kezekbe és lábakba ezek az impulzusok nem értek el. A sikerhez sokkal több jó teljesítmény kell! Pihenés nélkül játszottuk a következő mérkőzést a bronzéremért. Az előző játékrész kudarca olyan mélyen beivódott, hogy nem tudtunk felállni, hanem még jobban lehúztuk magunkat.

A csapat legjobbja Németh Léna, az MVP Csaplár-Nagy Lara lett. Rajtuk kívül még két játékos nevét kell megemlítenem, Bidló Boglárka és Fekete Zsófia, akik az egész torna során stabilan és jól teljesítettek!

Két év közös munkája ért véget, és nem volt könnyű dolgunk ebben a mindenkinek új (pandémia miatti) helyzetben. Köszönöm a gyerekeknek és a szülőknek a közös munkát! Jövőre már a serdülő korosztályban vár rájuk újabb kihívás!”