Sűrű nyara volt ’97-es válogatott játékosainknak, akik előbb az U17-es VB-n, majd az U18-as EB-n szerepeltek, nem is akárhogyan! A VB bronz és a B Divíziós EB arany önmagáért beszél! Kuttor Enikő, Böröndy Dominika és Weninger Virág közül utóbbi már bekapcsolódott a felnőtt csapat felkészülésébe. Virággal tekintettünk vissza az Európa-bajnokságra.

– A VB után rövid idő állt rendelkezésetekre az EB-ig. Mire volt ez elegendő?

– Csupán két napot töltöttünk itthon, és máris elkezdtük az edzéseket Kecskeméten, ahol csatlakoztak hozzánk a 96-os születésű lányok. Ebben a négy napban a lányok beszoktatása volt a cél, ezért két edzőmeccset is játszottunk a horvátok ellen. Az elsőn még kikaptunk, de a másodikon már nyertünk. Utána hazajöhettünk egy napra pihenni, majd hétfőn ismét utaztunk Kecskemétre.

– Milyen körülmények fogadtak titeket Romániában?

– Először Temesváron laktunk egy 3 csillagos szállodában, majd a csoportmeccseket követően átköltöztünk Nagyváradra. A szálloda itt kicsivel jobb volt, viszont minden nap ugyanazt az ebédet és vacsorát kaptuk. Nagyváradon szinte mindenki tudott magyarul, és sok szurkoló is jött megnézni minket. Ennek ellenére az elején nem volt igazán EB hangulatom. Nem tudom, miért volt ez, talán azért, mert nem spanyol, francia, cseh csapatok ellen játszottunk.

– Magabiztosan nyertétek a meccseket. Ti is így éreztétek, vagy azért bentről nehezebb volt?

– Mindig az volt a fejünkben, hogy nyerni kell a célunk eléréséhez, erre koncentráltunk. Kulcs jelentősége volt a 3. negyedeinknek, amely során mindig elmentünk 20 pontokkal. Ez egyben nagyon fura is volt, hiszen a magyar csapatoknak általában pont a 3. negyed szokott a gyengeségük lenni.

– Hogy bírtátok erővel? Észtország ellen a döntőben már a fáradtsággal is meg kellett küzdenetek?

– Nagyon nehéz volt már a vége fele, hiszen a VB sokat kivett belőlünk, és egyre fogyott az erőnk. Az utolsó meccsen már azt éreztem, hogy itt a vég… Ekkor már mindenki nagyon fáradt volt, látszott ez a csapaton. Sokkal jobbak voltunk az észteknél, mégis csak pár ponttal tudtunk nyerni.

– Hogy láttad magadat a tornán?

– Úgy érzem ez valahogy nem az én nyaram volt, de amit tudtam, megtettem a csapatért! Ha nem ment támadásban, próbáltam hasznos lenni védekezésben. Dolgozni fogok azért, hogy jövőre jobb teljesítményt nyújtsak!

– Az előtted álló szezonra mik a terveid?

– Nagyon várom, hogy megismerjem az új csapattársaimat! Sok célt tűztem ki most magam elé. Ezeket szeretném megvalósítani, amihez nagyon sok munka kell, de úgy érzem pár ember segítségével menni fog!